Az ESG jogszabályról, megfelelésről röviden, tömören

A vállalati fenntarthatóság kapcsán ilyen az ún. ESG törvény, azaz 2023. évi CVIII. törvény a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról* (a továbbiakban ESG törvény), valamint a Számviteli törvény (2000. évi C. tv.) és a Könyvvizsgálói törvény (2007. LXXV. törvény) változásai.

Az Európai Unió bevezeti a gazdaság működésébe az úgynevezett ESG (Environmental, Social, Governance) szempontrendszert, amelynek célja, hogy az egyes gazdálkodó szervezetek tevékenysége a fenntarthatóság és az egységes vállalati felelősségvállalás tekintetében objektíven vizsgálható legyen.

A törvény célja a nemzeti ESG keretrendszer megalkotása az uniós kötelezettségeknek való megfelelés során. A javaslat célja, hogy olyan szabályozás jöjjön létre, amely biztosítja a magyar gazdaság fejlődését, az értékteremtő munka becsületét, a teremtett és épített környezet védelmét, az alapvető jogok és az emberi méltóság sérthetetlenségét, továbbá az Európai Unió fenntarthatósággal kapcsolatos iránymutatásainak történő megfelelést. Az állam a szabályozói környezet tudatos alakításával egyértelmű felhasználói utat tesz tehát lehetővé a vállalatoknak az ESG adatszolgáltatás során.

Az intézkedés közvetlenül érint több, mint 2500 magyarországi vállalkozást, közvetetten pedig több tízezret, amelyek a beszállítói láncban tevékenykednek.

Kire vonatkozik az új törvény?

Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő nagyvállalkozások 2025-ben

Amelynek az előző üzleti évben a következő mutatóérétkek közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi értéket:

• mérlegfőösszege a 10 mrd Ft-t
• éves nettó árbevétele az 20 mrd Ft-t
• átlagos foglalkoztatotti létszáma az 500 főt

Nagyvállalatok 2026-ban

Amelynek az előző üzleti évben a következő mutatóérétkek közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi értéket:

• mérlegfőösszege a 10 mrd Ft-t
• éves nettó árbevétele az 20 mrd Ft-t
• átalagos foglalkoztatotti létszáma a 250 főt

Szervezetek

ESG-vel kapcsolatos piaci szolgáltatást nyújtó szervezetek:

• ESG tanúsítók
• ESG tanácsadók
• ESG minősítők
• Fenntarthatósági szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalatok
• ESG tanácsadókat oktató intézmények

Felügyelő szervek

A törvényi szabályozás szerint a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter hozza lére és működteti a Nemzeti ESG Tanácsot.

• Ez a tanács hivatott ellátni az európai uniós rendelkezésekből adódó kormányzati feladatokat;
• az ESG fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek tekintetében a kormányzati szakmai irányítási, összehangolási és koordinációs feladatokat;
• felügyeli a vállalkozások szemléletformálását, felkészítését, fejlesztését célzó támogatási programokat.

A hatósági, így az ellenőrzési feladatokat is a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) látja el. Az SZTFH vezeti a törvény által előírt nyilvántartásokat az ESG adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett vállalkozásokról, az ESG-tanúsítókról és az ESG-minősítőkről egyaránt.

A törvény kitér az ESG képzési rendszerére is. A miniszter az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, mint vállalkozásfejlesztési ügynökség útján látja el, amely elvégzi a

• kis- és középvállalkozások ESG fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek teljesítésére vonatkozó felkészítését, fejlesztését célzó támogatási programokat indít a külön támogatási programban meghatározott feltételekkel,
• ESG tanácsadói képzést szervez,
• képzi az ESG tanácsadókat és az ESG tanácsadókat oktató intézményeket,
• nyilvántartást vezet az ESG tanácsadókat oktató intézményekről,
• akkreditálja a Magyarország területén ESG tanácsadókat oktató intézményeket,
• ellátja a miniszter rendeletében meghatározott ESG-vel kapcsolatos feladatokat.

Jelentésszolgálat

A kötelezetteknek fenntarthatósági jelentést kell közzé tenniük, a pénzügyi beszámolójuk részeként, a Számviteli törvény szabályai alapján, másrészt

A kötelezetteknek fenntarthatósági átvilágítást kell készíteniük a társadalmi és környezeti kockázataikról, illetve ennek összegzésképpen egy ESG beszámolót, az ESG törvény szabályai alapján. Ennek hatálya másodvonalban kiterjed az érintett nagyvállalkozások TIER1-es, azaz elsővonalbéli beszállítóira is. Így amennyiben van olyan megrendelőd, aki a törvény hatálya alá esik, és te elsődleges beszállítója vagy, számíts rá, hogy az átvilágítás és beszámoló miatt adatbekéréssel fog hozzád fordulni.

Több esetben tapasztaltuk munkánk során, hogy az ESG beszámolót és a fenntarthatósági jelentést szinonimaként használják, azonban – bár tartalmukban van átfedés – ez két külön dokumentum.

• Fenntarthatósági jelentést csak a törvény hatálya alá eső vállalkozásoknak kell készíteni.
• ESG beszámolót azonban kérhetnek a törvény hatálya alá közvetlenül nem tartozó vállalkozásoktól is, például:
• zöld hitelhez,
• pályázathoz,
• közbeszerzéshez,
• beszállítói szerződés részeként is.

Említés szintjén, hogy mit kell tartalmaznia a fenntarthatósági jelentésnek:

• a vállalkozó üzleti modelljének és stratégiájának rövid leírása
• a vállalkozó üzleti modellje és stratégiája hogyan veszi figyelembe a vállalkozó érdekelt feleinek érdekeit és a vállalkozó működésének fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt hatásait;
• a vállalkozó által meghatározott fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos, határidőhöz kötött célok ismertetése,
• a vállalkozó fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos politikáinak ismertetése;
• a vállalkozó és értékláncával – beleértve termékeit és szolgáltatásait, üzleti kapcsolatait és ellátási láncát – összefüggő főbb tényleges vagy lehetséges káros hatások, az ezen hatások azonosítását és nyomon követését célzó intézkedések;
• a tényleges vagy lehetséges káros hatások feltárása, számszerűsítése,
• a vállalkozót a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatban érintő főbb kockázatok